Csodálat...

Éltem mindennapjaim.....sokat járok- járunk vidékre a nagyszülőkhöz. Imádom a szüleim..példaképeim. 42 éve boldog házasok...tökéletes kapcsolatuk van....édesapámon mai napig látom ahogy édesanyám csodálja... bárcsak, bárcsak én is érezhetném ezt...
Férjem szüleihez is sokat járunk. Nagy család, 5-en vannak testvérek de...nem igazán élnek korukhoz méltóan. Van egy nővére férjel és 3 gyerekkel....emlÍtésre méltó 3 különböző apától. Attól független szép és édes gyerekek. Mostani férje elég szemre való...magas sötét haj...szép mosoly és gyönyörű sötét rabul ejtő szemek. szó mi szó, irigység fogott el az első pillanattól....hogy lehet egy ilyen nőnek (nagydarab, férfias) ennyire vonzó férje. Sokszor eljátszottam a gondolattal mit tennék ha csak egyszer érinthetném... legmocskosabb gondolataim cikáztak folyton. Természetesen ő soha nem vetett úgy rám pillantást. szóval ez nem volt kölcsönös. Sokszor gondoltam arra, mi lenne ha célzásokat tennék hogy nagyon tetszik nekem... de nem mertem, sőt...idióta gondolatok hisz sógorom feleséggel gyerekkel, NEM SZABAD.